Szelektro-Vill Épületvillamossági Blog

Sorozatunkban közzétesszük az új 28/2011 OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) paragrafusait. Bízunk benne, hogy a tűzjelző berendezések után érdeklődők hasznára válik.
Cégünk szívesen segít a tűzjelző karbantartás, tűzjelző telepítés, tűzjelző felülvizsgálat munkálataiban is.

88. § (1) Az 5. melléklet 1. ábra szerinti pontszerű dörzsállóságot vizsgáló berendezés a vizsgálati darab felszínének pontszerű koptatására szolgál alternáló mozgás révén. A vizsgálatot végző személy a koptató szalagot egy hordozóra rögzíti, amely 45° szöget zár be a vizsgálati darab vízszintes tengelyével és 20° szöget a vizsgáló berendezés alternáló mozgásának irányával.
(2) Az alternáló mozgás frekvenciája 50–60 kettős löket percenként és egy löket hossza 230 mm.
(3) A berendezés lefelé, a vizsgálati mintára kifejtett ereje 15,5 N.
(4) Egy a vizsgáló berendezésre helyezett légfúvóka folyamatos légáramot hoz létre a hulladéknak a dörzsölt területről történő eltávolítására.
(5) A koptató anyag 25 mm  300 mm méretű csiszolóvászonból áll. A koptató anyaghoz használt koptató jó minőségű zsugorított alumínium-oxid (Al2O3), idegen anyagoktól mentes, legalább 93 m% Al2O3 tartalommal, amely a vonatkozó műszaki követelmény által meghatározott 50P szemcse méretű.
(6) A vászon jó minőségű pamut, amelynek láncfonal irányú minimális szakító szilárdsága 1,392 N és a vetülék irányú szakító szilárdsága minimum 431 N. A koptató szalag minden egyes próba után kicserélésre kerül.
89. § (1) A pontszerű dörzsállósági vizsgálat során a vizsgálatot végző személy a vizsgálati darabot elhelyezi a tartón, megakadályozva a csavarodását és csatlakoztatja a nyomó szivattyúhoz, majd feltölti vízzel, kiszorítva minden levegőt. Amikor a nyomás elérte a 0,7 MPa értéket ellenőrzi, a koptató kar vízszintes helyzetét és elindítja a pontszerű dörzsállóságot vizsgáló berendezést, és kirepedésig koptatja a vizsgálati darabot, közben feljegyezi a repesztésig megtett kettős löketek számát. A maradék négy vizsgálati darabon a vizsgálatot megismételni.
(2) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza
a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését, besorolási osztályát,
b) a hivatkozást ezen követelményre,
c) az öt koptatás eredményeként a kirepedésig megtett kettős löketek számát és azok átlagát, és
d) a vizsgálat időpontját.
90. § (1) Alacsony hőmérsékletű hajlékonyság vizsgálat esetén minden tömlőosztály belső bélése és a bevonatos 3. és 4. osztályú tömlők külső bevonata nem törhet, vagy válhat le a köpenyről 15 ciklust követően.
(2) A standard vizsgálati hőmérséklet –202 °C, a hideg klimatikus körülmények között használt különleges vizsgálati hőmérséklet –302 °C.

Tűzjelzővel kapcsolatos kérdésekben mi is állunk rendelkezésükre az ismert elérhetőségeken. Vállalunk továbbá tűzjelző karbantartás, tűzjelző telepítés, tűzjelző felülvizsgálat munkálatokat is.

Fenti információk aktualitásáért, szerkesztési-, helyesírási, informatikai hibákért és az azokból eredő esetleges károkért felelősséget nem vállalunk.

Sorozatunkban közzétesszük az új 28/2011 OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) paragrafusait. Bízunk benne, hogy a tűzjelző berendezések után érdeklődők hasznára válik.
Cégünk szívesen segít a tűzjelző karbantartás, tűzjelző telepítés, tűzjelző felülvizsgálat munkálataiban is.

86. § (1) A dörzsállósági vizsgálat során a vizsgálatot végző személy
a) a vizsgálati darabot a gépbe helyezi,
b) csatlakoztatja a nyomásfokozó szivattyút, a rendszert 203 °C hőmérsékletű vízzel tölti fel és légteleníti,
c) a nyomást 0,5 MPa-ig fokozza, és ellenőrzi a koptató kar és a vizsgált tömlő vízszintességét,
d) a vízcsatlakozás felől nézve az óra járásával megegyezően forgatni kezdi a vizsgálati darabot 271 l/min fordulattal,
e) a 6. melléklet 5. táblázatában meghatározott számú fordulat után megterheli a tömlőt a 6. melléklet 4. táblázata szerinti üzemi nyomásig, és
f) a vizsgálatot a fennmaradó négy vizsgadarabbal megismétli.
(2) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza
a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését, besorolási osztályát,
b) a hivatkozást ezen követelményre,
c) a koptatási eredményeket, melyek tartalmazzák a fordulatok számát és bármely sérülést, és
d) a vizsgálat időpontját.
87. § (1) A 3. és 4. osztályú tömlők pontszerű dörzsállóságuk szerint kategóriába soroltak. A felületi dörzsállósági kategóriákat a 6. melléklet 6. táblázata tartalmazza. A vizsgált tömlő abba a kategóriába tartozik, amelyhez tartozó kettős löketeket alkalmazva az ötből legalább négy mintadarab nem reped ki.
(2) A pontszerű dörzsállóság vizsgálat során a vizsgálatot végző személy a tömlő öt, egyenként 1 m hosszú vizsgálati darabját vizsgálja. A pontszerű dörzsállóság meghatározásához a tömlőn körbe öt egyenlő távolságra lévő helyen minden egyes vizsgálati darabot megjelöl az öt helyzet valamelyikénél, az egyik felületet használva kiindulási pontként.

Tűzjelzővel kapcsolatos kérdésekben mi is állunk rendelkezésükre az ismert elérhetőségeken. Vállalunk továbbá tűzjelző karbantartás, tűzjelző telepítés, tűzjelző felülvizsgálat munkálatokat is.

Fenti információk aktualitásáért, szerkesztési-, helyesírási, informatikai hibákért és az azokból eredő esetleges károkért felelősséget nem vállalunk.

Sorozatunkban közzétesszük az új 28/2011 OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) paragrafusait. Bízunk benne, hogy a tűzjelző berendezések után érdeklődők hasznára válik.
Cégünk szívesen segít a tűzjelző karbantartás, tűzjelző telepítés, tűzjelző felülvizsgálat munkálataiban is.

83. § (1) A gyorsított öregítés vizsgálat során a vizsgálatot végző személy négy, egyenként 1 m hosszúságú vizsgálati darabot vizsgál. A vizsgálati minták a tömlő eredeti repesztő nyomás és tapadás vizsgálati darabjával szomszédos részéből származnak.
(2) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy
a) a három vizsgálati darabot 180°-ban, hozzávetőleg a közepénél a hossza mentén visszahajtja és lapos helyzetében összeköti,
b) lazán feltekeri a maradék vizsgálati darabot,
c) öregíti mind a négy vizsgálati darabot levegőben, 14 napig, 701 °C szabályozott hőmérsékletű szekrényben,
d) az öregítést követően a három félbehajtott vizsgálati darabot kiegyenesíti, és repesztő nyomás vizsgálatnak veti alá a 78. § (1) bekezdés meghatározásának megfelelően, és
e) a maradék vizsgálati darabot a 82. §-ban meghatározott tapadás vizsgálatnak veti alá.
(3) Gyorsított öregedés vizsgálatakor a mindhárom, repesztő nyomás hatásának kitett mintadarab megfelel a 78. §-ban meghatározott követelményeknek. A repesztő nyomás eredmények átlagértéke nem csökkenhet jobban, mint a 78. §-ban meghatározott induló átlagos repesztő nyomás érték 25%-a.
(4) A tapadás a feltekert mintadarab bélése és a köpenye között nem lehet kevesebb, mint 0,9 kN/m és a feltekert mintadarab a bevonata és a köpenye között nem lehet kevesebb, mint 1,4 kN/m.
84. § (1) A dörzsállósági vizsgálat csak a gyártó, forgalmazó és a felhasználó közös megegyezése esetén kerül végrehajtásra.
(2) Az 1. és 2. osztályú tömlők felületi dörzsállóságuk szerint kategóriába soroltak. A felületi dörzsállósági kategóriákat a 6. melléklet 5. táblázata tartalmazza.
(3) A vizsgált tömlő abba a kategóriába tartozik, amelyhez tartozó fordulatokat alkalmazva az ötből legalább négy mintadarab nem reped ki. C kategóriájú a tömlő, ha a maximális fordulatot követően ötből legalább négy mintadarab nem reped ki a 6. melléklet 4. táblázatában megadott üzemi nyomás érték mellett.
(4) A felületi dörzsállósági vizsgálat öt, egyenként 0,35 m hosszúságú vizsgálati darabon történik.
85. § (1) A dörzsállósági vizsgálati berendezés a nyomás alatt álló, forgatható vizsgálati darab felületének a koptatásához oldalirányban mozgó, folyamatosan megújuló koptató szalaggal rendelkezik.
(2) A forgatott kapocs tengelyirányban rögzített, a másik kapocs vezető mentén elmozdulhat tengelyirányban.
(3) A koptató kar forgatható himba alakban tengely körül elfordulhat felfelé és a kar súlya olyan, hogy 105 N erővel hat a vízszintesen beállította vizsgálati darabra. Ez a vizsgálati kar alternáló mozgást végez a tömlő tengelye mentén 18–20 mm/s sebességgel, 80 mm-es tartományban, a lehúzás irányában automatikusan váltakozva. Az irányváltások holtideje nem lehet több mint, 0,1 s.
(4) A koptató kar hordozza a koptató szalagot, amely 4 mm-t mozog a tömlő hossza mentén minden kettős löketre, és a vizsgálati darabot hosszában alulról síkgörgő támasztja alá.
(5) Legalább 2 literes légtartály kapcsolódik a berendezéshez, a nyomás megtartása érdekében vízveszteség esetére.
(6) A koptató anyag egy tekercs csiszolóvászon, amely 50 mm széles és 502 m hosszú. A a koptatásra használt anyag jó minőségű zsugorított alumínium oxid (Al2O3), legalább 70 m% Al2O3 tartalommal, amely a vonatkozó műszaki követelmény által meghatározott 60P szemcse méretű.

Tűzjelzővel kapcsolatos kérdésekben mi is állunk rendelkezésükre az ismert elérhetőségeken. Vállalunk továbbá tűzjelző karbantartás, tűzjelző telepítés, tűzjelző felülvizsgálat munkálatokat is.

Fenti információk aktualitásáért, szerkesztési-, helyesírási, informatikai hibákért és az azokból eredő esetleges károkért felelősséget nem vállalunk.

Sorozatunkban közzétesszük az új 28/2011 OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) paragrafusait. Bízunk benne, hogy a tűzjelző berendezések után érdeklődők hasznára válik.
Cégünk szívesen segít a tűzjelző karbantartás, tűzjelző telepítés, tűzjelző felülvizsgálat munkálataiban is.

81. § (1) Törési nyomás vizsgálat során a vizsgálatot végző személy a tömlő szivárgását vagy sérülését vizsgálja, a nyomás alatt tartott, megtört vizsgálati darabon.
(2) A vizsgálati darab egy 2,0 m hosszúságú tömlő. A vizsgálathoz használt nyomásfokozó szivattyú képes, vízzel, mint vizsgáló közeggel a 6. melléklet 4. táblázatában meghatározott vizsgálati nyomás fenntartására.
(3) A vizsgálatot végző személy a mintadarabot összekapcsolja a nyomásfokozó szivattyúval, feltölti vízzel, és légteleníti, mielőtt a tömlő szabad végének lezárása megtörténne. A vizsgálati darabban fenntartja 0,07 MPa nyomást, miközben hozzávetőleg a közepénél 180°-ban visszahajtja a hossza mentén, majd a szabad véget hozzáköti a tömlőhöz olyan szorosan rögzítve, ahogy csak lehet, úgy hogy éles törés alakuljon ki, miközben biztosítja, hogy a kötés ne akadályozza meg a vizsgálati darab átmérőjének további növekedését. Emeli a nyomást a vizsgálati darabban, amíg a vizsgálati nyomás 60 s alatt nem éri el a 6. melléklet 4. táblázatában meghatározott nyomás értéket és a nyomást 1 percig fenntartja, majd megvizsgálja a mintadarabot, szivárgást vagy nyomásvesztést okozó sérülésre utaló jelet keresve.
(4) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza
a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését,
b) hivatkozást ezen követelményre,
c) a megfigyelt szivárgás vagy sérülés tényét, és
d) a vizsgálat időpontját.
82. § (1) Tapadás vizsgálatakor a vonatkozó műszaki követelmény 1 típusú vizsgálata szerinti mérés során a tapadás a bélés és a köpeny között nem lehet kevesebb, mint 1,0 kN/m, a bevonat és a köpeny között nem lehet kevesebb, mint 1,6 kN/m.
(2) A mintadarab szélessége minden esetben 250,5 mm és a tömlő hossztengelyére merőlegesen kivágott. A gyűrűt keresztben fel kell vágni és kinyitni, úgy, hogy szalagot képezzen.
(3) A tapadás meghatározásánál a motorhajtású befogók mozgási sebességét úgy kell megválasztani, hogy a rétegek elválasztásának sebessége elérje az 505 mm/min értéket.
(4) Ha a tapadás értékének megállapítása nem lehetséges a nagy tapadás miatti szakadás következtében, úgy azt megfelelőnek kell elfogadni.
(5) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy minden tapadást megkísérel megmérni és az eredményt dokumentálja.

Tűzjelzővel kapcsolatos kérdésekben mi is állunk rendelkezésükre az ismert elérhetőségeken. Vállalunk továbbá tűzjelző karbantartás, tűzjelző telepítés, tűzjelző felülvizsgálat munkálatokat is.

Fenti információk aktualitásáért, szerkesztési-, helyesírási, informatikai hibákért és az azokból eredő esetleges károkért felelősséget nem vállalunk.

Sorozatunkban közzétesszük az új 28/2011 OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) paragrafusait. Bízunk benne, hogy a tűzjelző berendezések után érdeklődők hasznára válik.
Cégünk szívesen segít a tűzjelző karbantartás, tűzjelző telepítés, tűzjelző felülvizsgálat munkálataiban is.

75. § (1) A tömlő belső átmérője és tűrése megfelel a 6. melléklet 1. táblázatban megadott értéknek. A hosszegységre vonatkoztatott tömeg legalább a tömlő 2 m hosszúságú, kapcsok nélküli darabján mért adat és nem haladhatja meg a 6. melléklet 1. táblázatában megadott értéket.
(2) A tömlő névleges hossza 20 m, a hossztűrés 1% lehet.
17. A kész tömlő hidrosztatikai teljesítmény követelményei
76. § (1) Üzemi nyomás alatt a tömlő mérettartása megfelel a 6. melléklet 2–3. táblázatokban megadott követelményeknek, a csavarodási vonal az óramutató járásával megegyező.
(2) Az induló vizsgálati nyomás 0,07 MPa. A vizsgálati végnyomása megfelel a 6. melléklet 4. táblázatban megadott értéknek.
(3) Azokra a tömlőkre, amelyek normál üzemi nyomása magasabb, mint a 6. melléklet 4. táblázatban megadott érték, a magasnyomású lapostömlők előírásai vonatkoznak.
77. § A tömlő próbanyomás alatti deformáció vizsgálata esetén a nyomástartási vizsgálat három, egyenként 1 méter hosszúságú mintán történik a 6. melléklet 4. táblázatában meghatározott nyomáson. A vizsgálat során a mintadarab nem mutathat szivárgást, repedést, hirtelen vetemedést, torzulást vagy egyéb hibára utaló jelet.
78. § (1) A tömlő minimális repesztő nyomás vizsgálata során a vizsgálatot végző személy három darab, egyenként 1 méter hosszúságú mintát repesztő nyomásnak teszi ki. Egyetlen mintadarab sem repedhet alacsonyabb nyomáson, mint a 6. melléklet 4. táblázatában megadott minimális repesztő nyomás érték.
(2) Ezen követelményben szereplő tömlők üzemi nyomás értékeit a 6. melléklet 4. táblázata adja meg, de ez nem vonatkozik a magasnyomású lapostömlőkre.
79. § Törési nyomás vizsgálat esetén a vizsgált mintadarab szemrevételezéses vizsgálattal ellenőrizve nem repedhet, vagy mutathat hibát a 6. melléklet 4. táblázatában megadott nyomás értéken történt vizsgálat előtt, sem azt követően.
18. Tömlők vizsgálati módszerei
80. § (1) A tömlő bevonat vastagság vizsgálata optikai nagyító berendezésen, 0,01 mm osztású skálával történik.
(2) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy a tömlőből egy gyűrű alakú mintát vág és megméri a szálak teteje és a borítás felülete közötti távolságot a gyűrű egymástól négy egyenlő távolságra eső pontján körbe az optikai nagyító segítségével. A mért értékeket átlagolni kell. Ahol a bevonat változó vagy bordázott, a mérést a legvékonyabb ponton végzi el.

Tűzjelzővel kapcsolatos kérdésekben mi is állunk rendelkezésükre az ismert elérhetőségeken. Vállalunk továbbá tűzjelző karbantartás, tűzjelző telepítés, tűzjelző felülvizsgálat munkálatokat is.

Fenti információk aktualitásáért, szerkesztési-, helyesírási, informatikai hibákért és az azokból eredő esetleges károkért felelősséget nem vállalunk.